Kategória: Aktuális

Vasárnap országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. Bár te még nem szavazhatsz, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy képben légy.

Majd csak 18 éves korodtól szavazhatsz, de azért fontos, hogy eligazodj a választások lényegéről. 

Kezdjük a kályhától!

Az athéni demokráciát már 5. osztályban vettétek történelemből, a szavazás fogalma tehát ismerős neked, igaz, akkor még mást értettek demokrácia alatt, és másképp zajlott a szavazás is. 

A történelem során csak nagyon lassú folyamat volt az általános és titkos szavazás kialakulása, amit te ma már nyilvánvalónak vehetsz, pedig nem volt mindig így.
Sokáig csak az egyház képviselői és a nemesek szavazhattak, később pedig vagyonhoz kötötték ezt a jogot. Vagyis csak a tehetősebbek szavazhattak. Sőt, korábban azt is kikötötték, hogy csak az írni és olvasni tudó, magyarul beszélő embereknek lehetett szavazati joga. Az sem volt magától értetődő, hogy titkos a szavazás. Sokáig csak nyílt szavazással lehetett véleményt nyilvánítani, ma ez már titkos. A nők csak körülbelül száz évvel ezelőtt kaptak szavazati jogot. Korábban 24 éves kortól választhattak az emberek, ezt később csökkentették 18-ra.

Hogy lásd, hogyan is nézett ki a gyakorlatban: az 1848-as forradalom után a lakosság mindössze 7-8 százaléka választhatott, ez az arány a történelem során egyre magasabb lett. Ma a majdnem 10 millió lakos közül körülbelül 8 millióan szavazhatnak.

Mire szavazunk most?

Négy évente tartanak parlamenti választásokat, 199 képviselőt választunk meg. Vagyis ahhoz, hogy valamelyik párt, vagy pártok szövetsége kormányt tudjon alakítani 100 helyre van szükség. Azért fontos a parlamenti többség, hogy kormányozható legyen az ország. Most tehát arról döntenek a felnőttek, hogy ki legyen a kormány vezetője, vagyis a miniszterelnök, és melyik párttól függjön, kik lesznek a miniszterek a kormányban. Összességében tehát arról, hogy melyik párt programja valósuljon meg.

Milyen választások vannak még?

Jövőre önkormányzati választások lesznek, ilyenkor arról döntenek, kik vezessék a városokat, településeket.

Ezen kívül az Európai Unió tagjaként Magyarországnak is joga van képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe, erről is külön szavazást szoktak tartani. De a három közül a parlamenti képviselők megválasztása a legnagyobb jelentőségű. A "parlament" szó egyébként a latin "beszélni" szóból ered.

Hogyan zajlik a szavazás?

Elsőre talán bonyolultnak hangzik, de ha kicsit figyelsz, hamar megérted. A már említett 199 helyből 106 az úgynevezett egyéni jelölt, és 100 kerül be pártlistáról. A szavazással tehát két döntést kell hozni. Egyrészt egy pártot (vagy pártszövetséget) lehet bejelölni, másrészt azt a személyt, akiről szeretné a választó, hogy képviselje a kerületét. Az országot ugyanis 106 választókerületre osztották fel. A pártlista és az egyéni képviselő pártja különbözhet is egymástól, tehát nem kötelező annak a pártnak a jelöltjét beikszelni, amelyiket a pártlistán kiválasztottak.


Reggel hattól este hétig lehet leadni a szavazatokat. A szavazáskor be kell mutatni a személyi igazolványt, majd aláírni egy ívet a megjelenésről. Utána egy szavazófülkében lehet beikszelni a pártokat és a jelölteket, senki nem látja, kit választanak. Sőt, később nem is lehet senkit arra kötelezni, hogy megmondja, kire szavazott. A választókat előre értesítik, hová menjenek szavazni. Próbálják úgy felosztani az utcákat, területeket, hogy ne kelljen sokat várakozni. Sok iskolában is bonyolítanak választást, ezért ha hétfőn suliba mész, lehet, hogy még találkozol ennek a nyomaival.

Ajánlott tartalmak