Mindent az oktatási turizmusról

Dátum: 2019.07.04.
Kategória: Pénzügyeink

A külföldön történő tanulás a turizmus egyik régi fajtája. De mit is jelent ez pontosan?

Európában a középkor után a külföldi tanulás volt az egyik legfontosabb turizmus fajta. Általában a nagy-britanniai gazdag nemes szülők küldték gyermekeiket külföldi tanulmányokat folytatni Európába, főleg, hogy megismerkedjenek az ottani művészeti hagyományokkal. A legtöbben Franciaországba, Németországba, Itáliába és Görögországba utaztak világot látni.

 

Napjainkban

Az ilyen külföldi tanulást összefoglaló névvel oktatási turizmusnak szokás nevezni, és manapság főként a külföldi egyetemeken és főiskolákon történő tanulást jelenti.

 

Pár évtizedes kihagyás után a 20. században ismét megjelent, és fejlődésnek indult szerte a világon. Az oktatási turizmussal mindenki nyer: előnyös az „oktatási turistáknak” és annak a helynek is, amely a hallgatókat fogadja.

 

Mi a helyzet itthon?

2001 őszén még „csak” 11 ezer külföldi hallgató folytatott hazánkban tanulmányokat. A 2010/2011-es tanévben 18 ezer fő volt a hazánkban tanuló külföldi hallgatók száma. 2015-re azonban 25 ezer főre nőtt, majd 2018- végére mintegy 30 ezer főre emelkedett a külföldi hallgatók száma.

 

Ha ez így folytatódik, 2023-ra akár már 40 ezer külföldi hallgató tanulhat Magyarországon.

 

Mik az előnyei az oktatási turizmusnak?

A külföldön tanuló diákoknak egy külföldi képzés sokat tud adni: új ismeretek, új tájak, új városok és országok, valamint új emberek és kultúrák megismerése teszi színesebbé mindennapjaikat.

 

A külföldi hallgatók, akik Magyarországra érkeznek egy messzi országból, például hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a magyar hallgatók jobban megtanuljanak egy vagy két idegen nyelvet.

 

Na meg arról sem érdemes elfelejtkezni, hogy a külföldi hallgatók a hazai hallgatók kiadásainak többszörösét költik el például az éttermekben és a szórakoztatóiparban.

Ajánlott tartalmak