Miért az arany volt a pénz?

Dátum: 2020.02.27.
Kategória: Pénzügyeink

A papírpénz megjelenése előtt különféle fémekből készült pénzekkel fizettek az emberek, ezek közül a legfontosabb az arany volt.

Vajon miért pont az arany volt az a fém, amelyet évszázadokon keresztül pénzalapanyagként a leggyakrabban használtak? A kérdésre egy vegyészmérnök ad választ, az amerikai Columbia Egyetemről.

 

A vegyészmérnök elmélete

Az elmélethez szorosan kapcsolódik a periódusos rendszer, ami 118 kémiai elemet sorol fel egy táblázatban. Amikor 1869-ben elkészítették az első periódusos rendszert, az a maihoz képest nagyjából feleannyi elemet tartalmazott. Sok elemet akkor még nem ismertek.

 

A vegyészmérnök mégis a 118 elemű periódusos rendszer szerint gondolkodik. Szerinte hiába lett volna már ismert a 118 elem, akkor sem alakultak volna nagyon másképp a dolgok régen. Azaz, mindenképp aranyból lett volna a pénz, azért, mert ez volt a legideálisabb elem.

 

Miért az arany az ideális elem?

A nemesgázok (például a hélium, neon, argon, kripton) és az olyan elemek, mint a hidrogén, nitrogén, oxigén és klór szobahőmérsékleten és normál nyomáson gázneműek.

Na meg aztán a folyadékok (pl. higany és bróm) sem alkalmasak arra, hogy a hétköznapokban pénzként használjuk őket. Képzeld csak el: kifolyna a kezünkből a pénz... de most szó szerint.

Ahhoz, hogy egy elemet pénzként lehessen használni, ritkának, de nem túl ritkának kellett lennie. A réz például elég gyakori, ezért nem felel meg ennek a feltételnek.

Ha megnézünk minden elemet alkalmassági szempontból, akkor öt pénznek alkalmas nemesfém marad: platina, palládium, ródium, ezüst és arany. Az arany mellett az emberek az ezüstöt is sokáig használták pénzként. Ugyanakkor ez viszonylag hamar elveszíti fehéren csillogó színét és nem olyan ritka és értékes, mint az arany.

 

Bár az arany a legideálisabb elem, de ez sem tökéletes alapanyag. Viszonylag puha fém, és könnyen kopik. Ezért veszíthette el egy-egy érme az értékének egy részét az idők folyamán.

Ajánlott tartalmak