Kategória: Érdekesség

Tudtad, hogy az első magyar országtérképet 1528-ban nyomtatták ki?

A kutatások megállapították, hogy az ember először rajzolt, csak azután írt. Az ősember például lakóhelyének környezetét vagy a távolabbi tájakat is lerajzolta, azonban nem tájékozódási célból. A mai térképek ősei segítették az emlékezetet, a kommunikációt és az emberek közötti együttműködést. Egy külföldi oldal visszanyúlt egészen az ókorig, hogy megvizsgálja a világtérképek történetét.

 

Vissza a kezdetekhez

Vitatható, hogy mit nevezhetünk az első térképnek. A jénai egyetem gyűjteményében szereplő égetett agyagtábla is kétségkívül egyik legrégebbi térképészeti emlék: a körülbelül 3500 éves tábla Nippur városát (az akkori sumér birodalom fővárosát) ábrázolja.

A legrégibb, papiruszra (a mai papír ősére) készített térkép pedig I. Széthi egyiptomi fáraó idejéből (i. e. XIII. sz.) való. A papiruszon aranybányákat, kőzetfajta lelőhelyeket, és az odavezető utakat ábrázolása látható. A hegyeket oldalnézetben, az épületeket és az utakat alaprajzban szemlélteti.

 

De van, aki szerint időszámításunk előtt 150-ből, Alexandriából származik az első rajz, ami szélességi és hosszúsági körök ívéhez igazodva, térben jeleníti meg a Földet. Ez is bizonyítja a kor csillagászatának fejlettségét. A második térkép, 1050 körül keletkezett. Érdekesség, hogy ez a középkori darab viszont nem a világot, inkább a Bibliát igyekszik magyarázni.

Mi a helyzet Magyarországgal? A legrégibb ismert országtérképünket, a Tabula Hungariae-t 1528-ban Ingolstadtban nyomtatták ki. A térkép felirata szerint egy titkárnak, Lázárnak (Lazarus) volt a munkája.

Korábban a térképeket hagyományos eszközökkel, általában papírra rajzolták vagy nyomtatták. Az 1990-es évek elején a számítástechnika elterjedése nagy változásokat hozott: ma már a térképek szinte kivétel nélkül számítógépen készülnek.

 

Van még felfedezetlen vidék?

A cikk szerzője elgondolkodott azon, hogy nekünk már nem is maradt semmi felfedeznivaló a világon? De bizony, hogy maradt: a mélytengerek világa például a mai napig rejt felfedezetlen területeket. Képzeld, még a világűr kutatásában is előrébb járunk, mint az óceán titkainak felderítésében.

 

Ajánlott tartalmak