Egy út, ami hullámzik

Dátum: 2019.01.01.
Kategória: Érdekesség

Ha azt mondom, hogy vidámpark, akkor mi jut először az eszedbe?

Hullámvasút. Legalábbis a válaszolók többségének biztosan. Azoknak pedig, akik a címet is elolvasták, tuti.

A különleges vasút különböző irányokba, magasságokba és sebességekkel mozog. Vannak, akik imádják, vannak, akik rettentően félnek felülni egy ilyen szerkezetre. Jó-jó, azért megvan a „dedós” cuki változat is, amin sok félelmet nem érzünk, de ott van az a bizonyos hatalmas monstrum, amelyre már ember legyen a talpán, aki veszi a bátorságot, hogy felüljön. De képzeld, én ismerek függőket! Akiknek az a célja, hogy minden országban felüljenek a legnagyobb hullámvasútra.

 

De kezdjük az elején! Honnan jön ez az egész? Volt egy amerikai keresztény úriember, bizonyos LaMarcus Adna Thompson, akinek nem tetszett, hogy honfitársai egyre több időt töltenek a kocsmákban. Egy olyan szórakozási lehetőséget szeretett volna biztosítani a számukra, ahol nem az alkohol fogyasztása a lényeg, hanem más módon juthatnak extrém örömökhöz. Így kezdett a hullámvasutak tervezésébe. Egy régi szénbánya adta az ötlet neki, amit Pennsylvaniában látott: a vasút jellegzetessége, hogy a 15 kilométeres pálya végén 200 métert esett a szenet szállító kocsi, így hirtelen 105 kilométer per órás sebességre gyorsult. Ez a 19. században még őrületes és felfoghatatlan sebesség volt egy átlagembernek. Akkoriban még nem voltak olyan szuperjárgányok, mint manapság.

 

                                                                                                                                            Kép forrása: edubilla.com

 

Annyira bejött a szénbánya mintájára elkészített hullámvasút sztori, hogy az egyik legkeresettebb látványossággá vált az Egyesült Államokban. Még a Niagara-vízesést is lehagyta látogatottsági szempontból.

 

1884-ben nyitott meg Coney Islanden a 180 méter hosszú, 15 méter magas, 10 kilométer per órával zakatoló fából készült attrakció. Ugyan ez még nem volt olyan lenyűgöző, mint az alapját szolgáló szénbánya, de folyamatosan fejlesztette terveit Thompson. (Azt azért meg kell jegyezni, hogy a hullámvasút feltalálása egy John G. Taylor nevű férfihoz köthető valójában, aki valami hasonlót már a 17. században is szabadalmaztatott. De az igazán nagyszabású ötletek Thomsonhoz köthetők.)

 

LaMarcus Adna Thompson magáénak tudhatja a „Gravitáció Atyja” nevet, hiszen több mint harminc hullámvasút tervet tudhat a magának. És akkor egy kicsit beszéljünk még a számokról! A coney islandi hullámvasúttal kezdetben egy kör 5 centbe került a szórakozni vágyóknak. Ebből három hét alatt napi 600 dollárt (kb. 170. 000 forintot) kerestek Thompsonék. Ha átváltjuk a mai árfolyamra és forintban gondolkodunk, akkor az napi kb. 4,2 millió forintot jelentene. Nem rossz pénz, igaz? Mi kellett hozzá? Egy jó ötlet. Neked vannak?

Ajánlott tartalmak