• Főoldal  
  • Cikkek  
  • A századfordulón virágzott a pénzhamisítás Budapesten  
Kategória: Pénzügyeink

Nézzünk egy kis pénztörténelemet az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből.

Budapest hihetetlen gyorsan fejlődött az Osztrák-Magyar Monarchia idejében. Az úgynevezett aranykor viszont a csalókat is vonzotta, a századfordulós Budapesten virágzott a pénzhamisítás. Századfordulónak nevezik a 19-20. század fordulóját, vagyis az 1890-től 1914-ig tartó időszakot.

 

Az „aranyos” kor

 

A kiegyezés (1867) és az I. világháború közötti időszakot az Osztrák-Magyar Monarchia aranykorának szoktuk hívni, mivel (főként) Budapestet gyors gazdasági fejlődés jellemezte. De azt már kevesen tudják, hogy nem csak az általános jólét miatt nevezhetjük ezeket az éveket így, hanem az újonnan bevezetett aranyalapú pénz miatt is. ( Ez azt jelenti, hogy a kibocsátott pénz fedezete az arany volt.) Az új bankjegyek érkezésével pedig a pénzhamisítók is megjelentek.

 

A pénzhamisítók

 

Abban az időben az egyik legjövedelmezőbb bűnözési módszer bizony a pénzhamisítás volt, ami ellen a rendőrség sokszor nem tudott mit tenni. A szegényebb rétegekből származó hamisítók főleg a fémpénzek utángyártásával próbálkoztak, míg mások a papírpénzeket nyomtatták újra.

 

A pénzhamisítók általában sosem egyedül működtek, hanem csapatokba szerveződtek.

A banda vezére a pénzgyártók közül származott, aki kiválasztotta a hamisításnak legmegfelelőbb, a legkevésbé gyanús helyet. Többnyire elhagyott tanyát vagy magánlakást választottak. A pénzhamisító műhely felszerelése elég sokba került, főleg, ha kiváló minőségű hamisítványt akartak benne készíteni.

 

Ebben az időben kezdődött el az állami pénznyomtatási technika fejlődése, amelynek az volt a célja, hogy nehezebb legyen hamisítani a pénzt. Persze Budapesten így is sokszor megesett, hogy valaki nem ismerte fel a hamis pénzt, így a hamisítás továbbra is jelen volt.

Ajánlott tartalmak